Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ annak érdekében, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa számodra. Az "Elfogadom" gombra kattintással jóváhagyod azt, hogy honlapunk az Adatkezelési tájékoztatóban körülírt módon cookie-kat használjon. Amennyiben nem fogadod el a cookie-k használatát, akkor bizonyos funkciók nem lesznek elérhetőek a számodra. Részletes információ a sütikről.

Menü
Jelenleg itt jársz: > Kezdőlap >

Egy kis sörtörténet

Egy kis sörtörténet

 

A sör nemcsak egy egyszerű innivaló, annál sokkal több. A sörnek évezredes története van, melyről műalkotások, költemények szólnak, azon dolgok egyike, melyért nagyon sokan rajongunk. Annak ellenére, hogy mennyire sokat fogyasztunk ebből a nagyszerű italból, viszonylag keveset tudunk róla. Ezzel a rövid bejegyzéssel szeretnénk most ezen változtatni és pár szóban bemutatni a sör történetét.

 

 

A sörfőzés gyökerei

A történészek úgy vélik, hogy az első gabonából erjesztett italok körülbelül 12000 évvel ezelőtt készülhettek, amikor is az emberek elkezdték termeszteni a növényeket. Hivatalos bizonyítékok alapján sörszerű italt pedig már 7000 évvel ezelőtt készítettek a Kék-Nílus völgyében (Szudánban), valamint felfedeztek egy Kínából származó 9000 éves agyagedényt is, melyben szintén sörhöz hasonló ital nyomati találták meg.

A sör létezését Kr.e. 5000-ből származó leletek is bizonyítják, melyeket a Tigris és az Eufrátesz határolta Mezopotámiában találtak. Rengeteg írásos emlék is van, melyekből arra lehet következtetni, hogy a sumer kultúrában igen fontos szerepe volt a sörnek, de talán minden bizonyíték közül a legérdekesebb egy sumer költemény (Ninkaszi-himnusza), ami a sörfőzés istennőjének, Ninkaszi tiszteletére íródott és fellelhető benne a világ első leírt receptje is. A sör legrégebbi írásos bizonyítéka is Mezopotámiából (i.e 3. évezredből) származik, ez pedig nem más, mint a „Monument Bleu”. Ekkor már törvényben szabályozták a sörkészítést. A híres Hammurapi király nevezetes törvényoszlopára jegyezték fel a sörfőzésre, sörminőség biztosítására és sörkereskedelemre vonatkozó szabályokat, megszegőit pedig súlyosan büntették. A Nílus ajándékaként ismert Egyiptomnak is nagy sörkultúrája van, szintén nagy sörfogyasztó nép volt. Minden társadalmi rétegben, gazdagok és rabszolgák, népszerű italnak számított. Nem egyértelmű, hogy mely Birodalomban készítettek először sört, viszont az igen, hogy ismertségük az ősi folyam menti civilizációknak köszönhető.

Az ókori sörök azonban nem ugyanazok, mint, amit mi ismerünk, ízük és készítési technikájuk is teljesen eltérő volt. Ekkoriban még árpakenyeret használtak a sör előállításához, nem használtak komlót (mivel még nem ismerték), leginkább gyümölcsökkel és mézzel ízesítették. Tehát inkább édes árpalének lehetne nevezni, mintsem sörnek.

 

Újítások és a sörfőző mesterség kialakulása

Kijelenthetjük, hogy a középkorban született meg a mai modern sör és a sörfőzés hagyománya is a középkori a kolostorokhoz köthető. A korai középkorban a sör fogyasztása leginkább Európa északi és keleti részén volt elterjedt, minden társadalmi osztály fogyasztotta, ahol nehézkes vagy lehetetlen volt a szőlőtermesztés. Majd később, mikor a szerzetesek újra felfedezték ezt a nagyszerű italt, egyre népszerűbb lett egész Európában. Az első írásos bizonyítékot a komló használatára 822-ben jegyezték fel és használata igencsak lassan terjedt el. Ekkoriban különböző, könnyen hozzáférhető fűszerekkel ízesítették a sört (rozmaring, kakukkfű, tölgyfakéreg, virágok, méz, gyömbér stb.) és nagyrészt még otthoni tevékenységnek számított a sörfőzés, majd egyre nagyobb szerepet kapott a kolostorokban való sörkészítés. Innentől kezdve rengeteget javult a sörfőzés technikája és már tömeges igényeket is ki tudtak elégíteni. A sörfőzésben a legfontosabb újítást kétségtelenül a komló használatának elterjedése jelentette. A 12. században német szerzetesek kezdték el egyre gyakrabban használni a komlót, mint a sör fűszerét és tartósítószerét. Miután felfedezték, hogy a komló nagyon kellemes keserűséget kölcsönöz a sörnek, továbbá természetes tartósítószerként is működik, hamar népszerűvé vált, mára pedig már alapvető hozzávalója a sörnek. A komló használatának köszönhetően nyerte el a sör a mai ismert kesernyés ízét, továbbá megnövelte eltarthatóságának idejét is.

A középkor végén, a városok kialakulásával és megerősödésével a sörfőzők elkezdtek céhekbe tömörülni, melyek felügyeletét ebben az időben a város tanácsa gyakorolta. Különböző előírásokat dolgoztak ki, melyeket a sörfőzőknek be kellett tartaniuk. Ezek közül az egyik legnagyobb az 1516-ban Bajorországban elfogadott német tisztasági törvény, mely kizárólag a víz, az árpa és a komló használatát engedélyezte a sörfőzés során, majd az élesztő felfedezését követően ezt is belevették.

 

Nagy-és kisüzemi sörgyártás

Az ipari forradalom a sörgyártás megreformálását sem kerülte el.  A növekvő sörfogyasztás miatt megnőtt az igény a nagyipari sörfőzés iránt, a középkori sörfőző céheket felváltották a sörfőzdék, majd idővel a nagyobb sörgyárak és sörkonszernek. Szükség volt különböző találmányokra, felfedezésekre, melyekkel hatékonyabbá tehető a sörkészítés, ilyen például a hidrométer, a hűtőgép vagy a különböző sörfőző berendezések. De ugyanilyen fontos Louis Pasteur erjesztőgombákkal kapcsolatos felfedezése is. Ezekkel a találmányokkal már nagy mennyiségben és egyenletes minőségben tudtak söröket készíteni. Ezek az ipari szabadalmak és a növekvő kereslet teremtették meg a nagyüzemi sörgyártás alapjait. A 19. században kezdődött meg a sörök tömeggyártása, elsőként Európában, majd nem sokkal később Amerikában és fokozatosan a világ minden részén.

Mostanra már számos nemzet saját sörkészítési hagyományt mondhat magáénak, többek között Belgium, Hollandia, Németország, Csehország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A sör a mai napig töretlen sikernek örvend, a sörgyártás egy hatalmas globális piac, melynek jelentős részét a nagyobb multinacionális vállalatok uralják. De a fogyasztók kegyeiért zajló versenyben részt vesznek a kisebb, nemzeti és regionális sörfőzdék is, melyeknek szerepe a minőségi sörök iránti kereslet növekedésével egyre inkább felértékelődik. A házi és kisüzemi sörfőzés manapság újra virágkorát éli és nagy örömünkre a kézműves sörkínálat is folyamatosan bővül..

Tartalomhoz tartozó címkék: sörtörténet

Keresés